A mellfelvarrás (orvosi szakkifejezéssel: mastopexia) célja a megereszkedett (a lógó) mellek helyzetének és alakjának a korrekciója, továbbá sok esetben a nagyság korrekciója és/vagy növelése is. Összességében tehát a műtét célja: az esztétikus mellforma létrehozása, a hosszú távon is tartós eredmény, a bimbó-bimbóudvar komplexum pontos helyzetével, és a beidegzés és a keringés megőrzésével. Nagyon fontos a tejutak megkímélése, hogy a későbbi szoptatási funkció ne károsodjon. Alapvető, hogy a műtét következtében létre jövő hegek alig láthatóak, finomak, rejtett helyzetűek, tehát esztétikailag elfogadhatóak legyenek.

Az alábbiakban olvasható minden, amit a mellfelvarrásról tudni érdemes.

A mellfelvarrás szükségességéhez vezető leggyakoribb okok:

• terhességek és szoptatások,
• jelentős testsúlynövekedések és csökkenések,
• öregedés,
• a mellnagyobbítást követő késői változások
• egyéb (pld.: kamaszkori hirtelen mellnövekedés következtében kialakuló striák).

A terhesség(ek) és a szoptatás(ok) időtartama alatt a mellek hormonális hatásokra jelentősen megnagyobbodnak, ez a folyamat nagyon igénybe veszi a bőrt, azt feszíti és kitágítja. Ha ez az élettani (nem kóros) folyamat túl gyorsan megy végbe, a mellek bőrén striák képződnek, mivel a bőr nem képes követni rugalmas kitágulással a robbanásszerűen megnövekedő, vérbő és tejbő emlő megnagyobbodását, és az irha rugalmas rostjai károsodnak. Károsodnak, elszakadnak a mell felfüggesztő szalagjai is (az ún. ligamentumok) is. Minél kifejezettebbek és minél gyorsabbak ezek a folyamatok, annál hangsúlyosabbak lesznek a mellek alak- és helyzetbeli változásai a szoptatás befejezése után.

Minél kisebb egy mell mirigyállománya a szoptatás megkezdése előtt, annál valószínűbb, hogy kevésbé változik meg annak befejeződésekor. A megereszkedést súlyosbító tényezők a nagyfokú testsúlyváltozások is (akár a terhesség során, akár attól függetlenül alakulnak is ki). Hasonlóan fontos tényező a szoptatások után kialakuló mell mirigyállomány sorvadása is. Az életkor előre haladásával is hasonló folyamatok és változások zajlanak le az emlők szerkezetében. Az ilyenkor viselt szoros melltartók a folyamat súlyosbodását nem képesek meggátolni, a helyzetet nem oldják meg. Az átlagosnál nagyobb méretű keblekkel bíró hölgyek esetében törvényszerűen jelentkeznek a váll- és háttájéki fájdalmak.

A mell bőre az áthajlási redő alá kerül fokozatosan, és az egymással hosszan érintkező, nem szellőző bőrterületek között gyakoriak a bőrgyulladások (dermatitis), a bakteriális vagy gombás felül fertőződések (intertrigok) is. A mellnagyobbítások után kialakuló késői, ún. másodlagos megereszkedéseket leggyakrabban a mirigyállomány alatt végzett műtétek után észleljük. Ezeket a beavatkozásokat a megsüllyedt, de még nem lógó mellek korrekciója érdekében végzik (ún. pseudoptotikus mellek), korrigálva a mellek helyzetét és nagyságát, egy megfelelő nagyságú és profilú implantátum beültetésével.

A gravitáció (a nehézkedési erő) és az öregedés okozza a későbbi változásokat az augmentált emlőkben. A más pozíciókba beültetett implantátumok esetében is kialakul ez az állapot idővel, azonban tapasztalataink szerint nem olyan nagyfokú, mint a subglandularis emlőnagyobbítások eseteiben. Ezeknek a megnagyobbított emlőknek a szerkezet változását az angol nyelvű szakirodalom a „rock-in-a-sock” fenoménnal, azaz a „kavics egy zokniban” jelenséggel jellemzi.

A mellek megereszkedésének fokozatai (ptosis mammarum)

A stádium beosztás Regnault francia plasztikai sebész nevéhez fűződik. Az egyes fokozatok meghatározása az emlőbimbónak az áthajlási redőhöz és a mirigyállomány alsó kontúrjához való viszonyán alapul.

I. stádium: az enyhe ptosis. A mellbimbó az áthajlási redőtől 1 centiméteren belül található, de magasan a mirigyállomány alsó kontúrja felett.

II. stádium: a közepes ptosis. Az emlőbimbó 1-3 centiméterrel található az áthajlási redő alatt, de még mindig a mirigyállomány alsó kontúrja felett helyezkedik el.

III. stádium: súlyos ptosis. Az emlőbimbó 3 vagy több centiméterrel van az áthajlási redő és a mirigyállomány alsó kontúrja alatt.

Itt kell megemlíteni a „pseudoptosis” kifejezést is. Ebben az esetben a megsüllyedt mellbimbó eredeti, anatómiai helyzete alatt, de legalább egy centiméterrel az áthajlási redő felett helyezkedik el.

A megereszkedett (ptotikus) mellek vizsgálata és a műtét tervezése:

A páciensek általában pontosan és röviden és találóan fogalmazzák meg panaszaikat: a mell (a mirigyállomány) megkisebbedett, a bőr túl sok. Ez a két tényező valóban nagyon fontos, azonban további fontos jellemzőket is meg kell határoznunk, egyrészt minőségüket, másrészt mennyiségüket, azaz az emlőn belüli méreteket és távolságokat.

A komplex értékeléshez a következő meghatározásokra van szükség:

• a mellek nagysága (az átlagosnál kisebb = micromastia, vagy annál nagyobb = macromastia). Ha az átlagos, ún. közepesen nagynál nagyobb keblekkel bíró hölgy kér emlőfelvarrást változatlan nagysággal, akkor ez esetben a megereszkedés kiújulása rövid időn belül (néhány hónap) várható, biztosan megjósolható, a nagy súly következtében a gravitáció hatására. Ilyen esetekben a mirigyállomány méretének kisebbítése indokolt. (Lásd bővebben: a redukciós mellplasztika című fejezetben).
• a bőr jellemzői: vastagság, szín, rugalmasság (striák megléte), és mennyiség (a bőrfelesleg mértéke),
• a bőr alatti zsírszövet: minősége és mennyisége,
• a kötőszövet: minősége és mennyisége,
• a mellbimbó: nagysága és alakja,
• a mell bimbóudvar: nagysága, alakja és színe.

Természetesen a páciens korát, egyéb jellemzőit, alkatát, tápláltságát (BMI), szocio-kulturális környezetét stb. mind-mind figyelembe vesszük a műtéti tervezés során.

A konzultáció során tehát egy részletes állapotfelmérés történik, és csak ezt követi – a páciens igényének figyelembevételével – a műtéti tervezés. Az első eldöntendő kérdés (a páciens által), hogy elégedett-e a jelenlegi állapottal, ha melltartót visel? Amennyiben: igen, akkor nincsen szükség egyidejű mellnagyobbításra.

Amennyiben: nem, ez esetben a mellnagyobbítást is javasolt elvégezni. Amennyiben: bizonytalan a megfelelő döntés meghozatalában a páciens, akkor két szakaszos műtétet javasolunk, azaz elvégezzük a mellfelvarrást, és a gyógyulást követően a páciensnek lesz ideje megtapasztalni, hogy elégedett-e az eredménnyel? Ha mégsem teljesen elégedett, akkor kb. 6 hónappal a mellfelvarrást követően a mellnagyobbítás második ülésben könnyebben, gyorsabban és egyszerűbben végezhető el a műtét.

A mellfelvarrás típusai és módszerei:

• csak a bőrön végzett műtétek,
• a bőrön és a mirigyállományon is végzett (a mell parenchyma remodellálásával) műtétek.
• Az első esetben csak a mell bőrén történik beavatkozás, a bőr felesleg eltávolítása, a bőr megfeszítése. A második esetben a mirigyállományt és a hozzá kapcsolódó szöveteket is (ez jelenti globálisan a parenchymát) érinti az operáció, ugyanis a nagy mellizomra történik a rögzítésük, a felvarrásuk. Szükség esetén az implantátum beültetése is nagyban elő segíti a jobb esztétikai eredmény elérését, a mirigyállományra való hatásával (forma és helyzet vonatkozásában egyránt).
• periareoláris (= bimbóudvar körüli) módszer (természetesen ez esetben is lehetséges csak a bőrön végezni beavatkozást, és lehetséges a bőrön és a mirigyállományon kombináltan: Benelli-műtét, továbbá háló beültetéssel is kiegészíteni: Góes-műtét).
• vertikális (= függőleges heggel járó) módszer: Le Jour műtéte és annak módosításai. Ebben az esetben a bimbóudvar körüli metszést kiegészíti egy, a bimbóudvar alsó pontjától függőleges irányban lefelé induló metszés, mely az áthajlási redő fölött kb. 2 centiméterrel végződik.
• fordított T-alakú módszer: mindig a mirigyállomány alakításával jár. A bimbóudvar körül, a függőleges irányban, és az áthajlási redőben elhelyezkedő hegekkel jár. Harmadik, súlyos fokú emlő ptosis esetében csak ezt a módszert lehet (szükséges) alkalmazni.
  
  

A mellfelvarrás lehetséges műtét utáni korai szövődményei:

• utóvérzés és vérömleny kialakulása; véraláfutások és szöveti bevérzések (A szövődmény gyakorisága 2% alatti. De megemlítendő, hogy ez a ritka posztoperatív szövődmény, mely a komolyabb vérzéssel ill. vérömleny = haematoma képződéssel jár, sürgős műtéti ellátást igényel. A véraláfutások kisebb-nagyobb mértékben szinte mindig előfordulnak, spontán és nyom nélkül felszívódnak egy héten belül),
• fertőzések (sebgyógyulási zavarok, sebgennyedések, savóképződés) (szintén ritka posztoperatív szövődmények, mivel a szerv vérkeringése nagyon jó, és a szakmai protokoll része az antibiotikus profilaxis!),
• bimbó és bimbóudvar deformitások és malpozíciók, (nem szabályos köralakú bimbóudvar, nem az operált mell legmagasabb pontjára helyezett bimbó, etc.)
• bimbó és bimbóudvar érző beidegzési változások (az érzékenység csökkenése gyakrabban, fokozódása ritkábban fordul elő. Mindkét esetben az esetek döntő többségében spontán megszűnik. Kb. 5-10 % között nem változik, B-vitaminok adása, fizioterápia szóba jön),
• bimbó és bimbóudvar keringési változások (enyhébb esetekben hámlás = epidermolízis, súlyosabb esetekben részleges vagy teljes elhalás (nekrózis). Extrém fokban lógó mellek esetében fordulhat elő, amikor a mellbimbó 15-20 centiméterrel lejjebb helyezkedik el. komoly kockázat esetén a bimbó-bimbóudvar szabad átültetése mérlegelendő).
• egyéb (pl. zsír necrosis vagy zsírszöveti gyulladás (necrobiosis lipoidica) általánosságban megemlítendő, hogy minden esetben nem láthatóak előre pontosan a szövődmények!)
  
  

A mellfelvarrás lehetséges műtét utáni késői szövődményei:

• idült fájdalom (fibrocistás betegség, chondroitis, vagy érző idegágat irritáló belső varrat is okozhatja. Ritka).
• heggel kapcsolatos panaszok (a valódi keloid képződés nagyon ritka, az esetek nagy többségében vagy szabálytalan, és/vagy hipertrófiás műtét utáni hegekről van szó. A heg nomenclatura használata sok esetben téves, és indokolatlan szorongást okoz a betegben).
• szoptatási nehézségek (a tejutak, a tejcsatornák sérülése, gyulladása, hegesedése okozhat részleges működési zavart).
• kiújuló megereszkedés (általánosságban megállapítható, hogy a műtéti eredmény tartóssága döntően függ a páciens öregedésétől, testsúly kontrolljától, alkati adottságaitól, stb. Az idő múlásával kisebb fokban a bőr és a szövetek petyhüdtsége, és a bimbó-bimbóudvar min. süllyedése természetes jelenségnek számít!),
• egyéb (aszimmetriák, deformitások, stb.: az előre pontosan nem látható kategóriába tartoznak.
  
  

A mellfelvarrás műtéti kivizsgálásról:

Teljesen megegyezik a mellnagyobbításról írt fejezetben megadottakkal. Itt csak azt a tényt emelnénk ki, hogy a mell szépészeti műtétre páciens nem kerülhet mell képalkotó vizsgálat elvégzése nélkül! 30 év alatti életkorban emlő ultrahangvizsgálat, 30 év feletti életkorban mellröntgenvizsgálat (mammográfia) kötelező.

Negatív vizsgálati leletek esetében a műtét elvégezhető. Pozitív vizsgálati lelet esetében az emlő betegségeire vonatkozó szakmai szabályok és protokollok szerint kell eljárni. Rosszindulatú betegség esetében a műtétet el kell halasztani. Jóindulatú elváltozás, mely gyakran melléklelet (kisebb méretű ciszta vagy fibroadenoma, masztopátiás göb , etc.) nem jelent abszolút ellenjavallatot, de további vizsgálatra, mint pld. finom tű biopszia (FTAB) szükség lehet.

Ha a műtéttel egy ülésben nem szükséges eltávolítani, vagy bonyolult lenne, és/vagy szövődmény kialakulásával is fenyegetne, ez esetben későbbi, rendszeres vizsgálatok és utánkövetés kötelező!

A mellfelvarrás műtét menete:

Amennyiben a műtéti kivizsgálás, és az altató orvosi vizsgálat is rendben, és időben (a műtét tervezett időpontja előtt legkésőbb 2 nappal!!) lezajlott, a páciens a műtét napjának reggelén éhgyomorral fekszik be a klinikára.

A műtét előtt minden esetben megtörténik a fotódokumentáció készítése, majd műtéti terv kirajzolása az emlők bőrére. A rajz tartóssága érdekében kérjük a T. pácienseket, hogy a műtét előtt 3-4 nappal olajos és/vagy zsíros testápolókat ne használjanak. Biztonsági csövet nem alkalmazunk. Az operált beteg a műtét másnapján (kb. 24 órás kórházi tartózkodást követően), kötéscsere után, speciális melltartóval ellátva otthonába távozhat. A sebfájdalom enyhe. Teljes varratszedés a műtét utáni 15-20. nap között történik.

A műtét utáni 9. naptól kötés nélkül zuhanyozhat, bőrápolás javasolt. Sport, erős fizikai aktivitás mindig testre szabott utasítás szerint kezdhető el. A mell hegeket nap, szolárium hónapokig nem érheti. A hegek érési folyamat alapvetően alkati sajátosságon múlik.

Ebben a vonatkozásban is egyedi utasítások érvényesek, hasonlóan a sporthoz, és a fizikai munkavégzéshez ill. fizikai terheléshez. Extrém sportok vonatkozásában a tilalmak még szigorúbbak (hegymászás, rafting, akadálylovaglás, stb.). A speciális melltartó alternatívája a jól testre simuló sport melltartó. Kiválasztásában tanáccsal segítünk.

• Árajánlat kérése
• Általános kérdőív Nők Részére
• Általános kérdőív Férfiak részére
• Kapcsolódó fényképek megtekintése

Hosszú távon tartós, esztétikus, orvosi és egészségügyi szempontból is megfelelő mellfellvarrás +36 30 577-57-64.