A kóros hegképzõdések napjainkban is -- a fejlett mûtéttechnikák és varróanyagok korában -- súlyos és rettegett szövõdményei a sebészi beavatkozásoknak. A XIX. század elején ALIBERT foglalkozott elõször a legsúlyosabb kóros heg: a keloid kialakulásával. A betegség elnevezése is tõle származik, a kélé= 'rákolló' görög szóból. Alapvetõ megállapításai ma is érvényesek, annak ellenére, hogy közel 2 évszázad telt el!

A bõr középsõ rétegének, az irhának a sérülése bizonyos esetekben kóros hegek visszamaradásával gyógyul meg. Ha az irha csak felületesen sérül, a hegesedés mérsékelt. Ha mélyebben éri károsító hatás, a hegesedés burjánzóvá válik. Ez a szabálytalan alakú , pirosas-lilás színü, a bõrbõl kissé kiemelkedõ heg az úgynevezett hypertophiás, magyarul burjánzó heg. Gyakran hónapokig növekedik, viszketõ érzéssel jár. A kiváltó sérülés /például : égéssérülés, mély zúzódás vagy sebgennyedéssel gyógyult mûtéti seb /határait soha nem haladja meg. A jól ismert hajlamosító tényezõk: a kamaszkor, a terhesség-gyermekágy idõszaka, egyes testfelszínek /a mellkas: a szegycsont felett, a hát, a nyak, a fülcimpák stb./ mellett bárhol elõfordulhat. Ha a mûtéti metszés az adott testtájon az izommozgások irányába esik, csaknem biztosra vehetõ a burjánzó heg képzõdése, mivel a mozgásingerek a heg elsorvadását gátolják. A könnyebb érthetõség kedvéért a következõ példával szemléltetjük az elõzõeket: a könyökízület felett a felsõ végtag hossztengelyének megfelelõ irányú sebre állandóan hatnak a mozgásingerek. Ha sport vagy fokozott fizikai tevékenység miatt a mozgásingerek is fokozottabbak, a burjánzás gyors ütemben indul meg. Sok egyéb, jól ismert kockázati tényezõ is szerepet játszik még a hegburjánzás létrejöttében. A teljesség igénye nélkül: egyes bõrtípusok, kötõszöveti betegségek, hormonális és anyagcsere- betegségek, nyomelem- és vitaminhiányok, stb., is kóros hegesedésre hajlamosítanak.

Az esztétikai mûtétek tervezésekor a legelsõ megbeszélendõ kérdés a páciens és az orvos között az ún. hegkérdés. A cél nemcsak a kóros hegek elkerülése, hanem lehetõség szerint rejtett /redõbe, ráncba, hajlatba/ és finom, puha, "karcolásszerû" vagy "ráncszerû" hegek elérése!

A kóros hegképzodések legsúlyosabb formája a keloid, melyet ma is a sebészek rémének tartanak. Sajnos okát a mai napig nem tudta meghatározni az orvostudomány. Az elozoekben említett okozati és hajlamosító tényezok részletes ismerete mellett hatalmas klinikai és kutatási ismeretanyag is rendelkezésre áll.

A keloid kezelésében az elso lépés a további hegburjánzás megakadályozása. Alkalmazható az úgynevezett compressios azaz nyomási kezelés, amikor megfelelo alakú és méretû csokötszert kell a páciensnek viselnie naponta legalább 8-10 órán át, több héten keresztül. Ha megfelelo eredményt nem értek el, következõ lépésként szilikon gélbol készült speciális tapaszt javasolnak, melyet a kóros hegre kell felragasztani. Leggyakrabban éjszaka alkalmazzák, és szükség esetén egy ragtapasszal biztosítható stabilitása. Bizonyos testtájak egyenetlen felszíne felett a tapasz nem adaptálható biztonságosan; ilyenkor a szilikon gélt különleges kenocs formájában használják, mely a felhelyezés után gyorsan megszilárdul, géllé keményedik, és egy fóliával indokolt fedni. A legujabb kutatási eredmények igazolták, hogy a szilikon gél tapaszok kedvezo hatásukat a hegek víztartamának fokozásával, a szövetek párolgásának gátlásával érik el.

Hegkimetszések elott és után általánosan alkalmazott kiegészítõ kezelésként a Contractubex kenocs is. Hatására a hegek megpuhulnak, "megérnek". Az ily módon nyugalmi állapotba hozott keloid operálható már! A mûtét elott, során és után egyes súlyosabb esetekben /például: ismételt kiújulás/ a hegbe meghatározott mennyiségû steroid injekciót is adnak.

A mûtét elvégzésének még a plasztikai sebészeten belül is pontosan meghatározott szabályai vannak, melyek az irha teljes mértékû megkímélését szolgálják. A keloid kimetszések után mindig igazi borhiány keletkezik, ezért valamilyen borpótló plasztikai mûtétre szükség lesz. Vagy helyi lebenyplasztikákat, vagy szabad borátültetést végeznek. A mûtétet követõ 24 órán belül a kiújulást gátló sugárkezelést kötelezõ elkezdeni!!

A gyógyulás után ugyanazok a kiegészíto kezelések jönnek szóba, mint amelyeket a a mûtét elotti hegburjánzás megakadályozására használtak. A leggondosabban megtervezett és végrehajtott összetett kezelés mellett is elõfordulnak keloid kiújulások. A legújabb gyógyszerekkel folyó kutatások eredményei további biztatást jelentenek ennek a súlyos, de sokszor nem kellõen súlyosnak itélt kórképnek a végleges gyógyításában.

• Árajánlat kérése
• Általános kérdőív Nők Részére
• Általános kérdőív Férfiak részére
• Kapcsolódó fényképek megtekintése